A ’70-es évek aranykora: A pornófilmek marketingjének forradalma 🔞

A ’70-es évek – egy évtized, amelyet a diszkók villogó fényei és a színes, bő szabású öltönyök uraltak, amikor a kor emberei még nem sejtették, hogy mindez csak az előjátéka volt egy nagyobb kulturális és ipari forradalomnak.

Nem, most nem a technológiai innovációra gondolok – bár az is történt –, hanem egy sokkal pikánsabb forradalomra: a pornóipar diadalmenetére a mainstream kultúrába.

(Bár meg kell jegyezni, hogy a szexuális forradalom volt az a széles társadalmi háttér, amely lehetővé tette, hogy a pornóforradalom megtörténjen, hiszen a szexualitással kapcsolatos tabuk enyhülése megágyazott a felnőtt tartalmak elterjedésének is…)

Nos, hölgyeim és uraim, a ’70-es évek nemcsak a szexuális forradalom, hanem a pornóforradalom időszaka is volt.

Ekkor született meg a „Golden Age of Porn,” amikor a pornográf filmek – addig főleg az underground kultúra részei – egyszer csak felbukkantak a hétköznapi mozivásznakon.

Hogyan sikerült ez? Hogyan történt, hogy egykoron titkolt, tabu témává vált tartalmak hirtelen a kulturális fősodor részei lettek? Nos, kedves olvasók, itt jön a képbe a marketing csodafegyvere, ami még a legmélyebb (vagy a legmélyrehatóbb) témákat is képes felszínre hozni. Ezért is bátorkodok írni róla. A ’70-es évek pornófilmjeinek marketingje nem csupán forradalmi volt; úgy kavarta fel a szórakoztatóipar állóvizét, ahogy azelőtt semmi más. De mielőtt belemerülnénk a részletekbe, tegyük fel a kérdést:

Mi tette lehetővé ezt az áttörést? Miért váltak ezek a filmek ilyen sikeressé, és hogyan érte el a marketing az addig elképzelhetetlent?

Nos, itt kezdődik a történet… Engedjétek meg, hogy végigvezesselek titeket ezen az izgalmas, fordulatos utazáson, ahol a kreatív marketing stratégia, a provokáció, és igen, néha a botrány is, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a pornófilmek ne csupán elfogadottá, hanem popkulturális jelenséggé váljanak.

Maradjatok velem, mert megvizsgáljuk, hogyan váltak ezek a filmek a mainstream mozivászon rendszeres szereplőivé, és milyen marketing húzásokkal érték el, hogy a közönség szélesebb körben is elfogadja őket. Előre szólok: izgalmas lesz! 🎬🍿 Onnan tudom, mert megírni is az! 😉

A Paradigmaváltás: a pornóipar útja a mozivászonra

Képzeljük el a ’70-es évek előtti időket: a pornográfia még szinte kizárólag az underground kultúra sötét zugaiban élt, mint egy titkos bűn, amelyet csak a legbátrabbak (és merészebbek) mertek felkutatni. A pornófilmek illegális vetítőkben, eldugott helyeken futottak, és a nyilvános mozivásznakon való megjelenésük ugyanolyan elképzelhetetlen volt, mint egy diszkógömb a sarki templomban.

Ám a világ változik – és néha olyan hirtelen, hogy még a legnagyobb tabuk is darabokra törnek. A ’60-as évek szexuális forradalma felborította a régi szabályokat, a határok elmosódtak, és az emberek egyre nyitottabbá váltak az új tapasztalatokra. …és ekkor jött el az idő, hogy a sötét sarkokban rejtőző titkok kilépjenek a fényre. A tabukból trendek lettek!

Na és ebben a légkörben, mint egy hurrikán, berobbant a „Deep Throat” 1972-ben. Egy pornófilm, amely nemcsak az illegális vetítők falai között maradt, hanem hirtelen ott találta magát a hagyományos mozik aranyozott vásznain.

De hogyan történt ez? Hogyan válhatott egy pornográf film mindenki számára elérhetővé, sőt, közismertté? A válasz egyszerű: merész marketing. A „Deep Throat” alkotói és forgalmazói olyan stratégiát alkalmaztak, ami nem csak megbotránkoztató volt, hanem forradalmi is a maga nemében. Nem hagyták, hogy a film a titkos hálószobák és elrejtett filmvetítők foglya maradjon. Ehelyett kiléptek a nyilvánosság elé, provokatív címmel, amely egyszerre volt sokkoló és felejthetetlen.

Képzeljük csak el a jelenetet: egy elegáns úriember a korabeli mozilátogató ruházatában belép egy moziba, és meglátja a plakátot: „Deep Throat” – mélyre ható élmény, ami garantáltan nem hagy nyugodni. Vajon mi zajlott le a fejében? Talán megbotránkozott, talán kíváncsi lett, talán egy kicsit mindkettő? De egy dolog biztos: emlékezett rá. És pontosan ez volt a cél.

Azonban a „Deep Throat” marketingstratégiája nem csak a botrányra épült, hanem arra, hogy az emberek beszéljenek róla, hogy a cím és a film körüli hírnév átlépje a hagyományos határokat. Ez a provokatív és emlékezetes cím a film legnagyobb marketingeszközévé vált, egyfajta verbális „fegyverré,” amelynek egyetlen célja volt: belopni magát a közönség tudatába, és ott is maradni.

Érdekesség, hogy később a „Deep Throat” nevet a Watergate-botrány során is felhasználták, ahol ez lett a fedőneve annak a névtelen informátornak, aki nagyon fontos információkat szivárogtatott ki a sajtónak. Bár a két „Deep Throat” között nincs közvetlen kapcsolat, a név ereje és emlékezetessége minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a cím ennyire beleégett a közönség tudatába.

A „Deep Throat” sikere pedig gyorsan megmutatta, hogy a pornográf tartalmak marketingje nem csupán lehetséges, hanem rendkívül hatékony is lehet, ha megfelelően alkalmazzák. Ez a film lett jelentette azt a pillanatot, amikor a pornográfia kilépett az árnyékból, és a mainstream szórakoztatóipar része lett. És mindez egy okosan felépített, bátor marketingstratégia miatt történt.

Ezzel a paradigmaváltással nemcsak a pornóipar, hanem az egész szórakoztatóipar új korszakba lépett. A határok elmosódtak, és egy új, merész világ nyílt meg, ahol semmi sem volt többé szent, és mindennel lehetett pénzt csinálni – ha elég merész voltáhozzá. (ha már Amerika, akkor ne keressük a pénzt, hanem csináljuk, ugye? 😉) 🎥💥

A marketing mestermű: Hogyan érte el a mainstream közönséget a pornó?

Amikor a „Deep Throat” betört a köztudatba, nem csupán egy filmet adott el – ez egy kulturális jelenség volt. De hogyan sikerült egy olyan témát, mint a pornográfia, a szélesebb közönség számára is elfogadhatóvá tenni? A válasz: zseniális marketing.

Ahogy a pornóipar elkezdett felkerülni a térképre, a marketingzsenik gyorsan rájöttek, hogy a hagyományos reklámozási módszerek nem elegendőek. Ahhoz, hogy valódi áttörést érjenek el, nem mindig lesz elég egy frankó cím (azt már ellőtték), olyan kampányokat kellett létrehozniuk, amik nemcsak hogy felkeltik a figyelmet, de meg is ragadják azt – és lehetőleg úgy, hogy az emberek maguk is akarják látni, miről van szó.

A provokatív plakátok és reklámok: a vizualitás erejével

Az első lépés a figyelem felkeltésében a plakátok és reklámok voltak. De itt nem egyszerű hirdetésekről volt szó. A filmhez készült plakátok merészek, provokatívak, és szándékosan kihívóak voltak – elég csak arra gondolni, hogy a „Deep Throat” című film plakátjai azonnal beszédtémává váltak, már pusztán azáltal, hogy a közönség fantáziájára apelláltak. A képi világ, amit használtak, egyértelműen azt sugallta, hogy ez a film valami olyat nyújt, amit eddig még senki sem látott (vagy próbált?) – és pontosan ez volt a cél.

A reklámokban nemcsak a film tartalmára helyezték a hangsúlyt, hanem arra a kulturális hatásra is, amit ez a film képvisel. Tehát valami sokkal nagyobb horderejűt hordozott, egy valódi forradalomnak ágyazott meg! Mindez pedig tökéletesen beleillett a ’70-es évek forrongó társadalmi környezetébe, ahol a régi szabályok és normák egyre inkább összeomlottak. A marketingesek pontosan tudták, hogyan kell megérinteni a közönség legérzékenyebb húrjait, miközben egy olyan narratívát építettek fel, amelyben a „Deep Throat” nemcsak egy film volt, hanem egy teljesen új élmény. Ami talán otthon nincsen, amiről talán nem beszélgetünk az utcán.

Premier események: Hollywood stílusban – de még merészebben

A mainstream filmekhez hasonlóan, a pornóipar is elkezdett premier eseményeket szervezni, de ezek az események nem csak a vörös szőnyegről és a pompáról szóltak (ahogy bármelyik más szimpla filmek premierjei). Itt minden egyes részlet a provokációt, a határok feszegetését és a figyelem megragadását szolgálta. Ezek a premierek nem kizárólag filmvetítések voltak, hanem igazi színházi előadások, ahol mindenki tudta: itt valami teljesen más történik.

• Merész megjelenések: A színészek és színésznők gyakran sokkal provokatívabb öltözékben jelentek meg, mint amit a hagyományos filmek premierjein megszokhattunk. Ez azonnal felhívta a média figyelmét és biztosította, hogy a rendezvényről beszéljenek – még azok is, akik talán sosem látták a filmet.
• Exkluzív helyszínek: Gyakran olyan helyszíneken zajlottak, amelyek önmagukban is hírértékkel bírtak – például híres éjszakai klubokban vagy exkluzív szállodákban, amelyek már eleve híresek voltak merészségükről.
• Botrányos események: Sokszor kísérték szándékos botrányok, amelyek még inkább növelték a médiafigyelmet. Akár egy váratlan performansz, akár egy szándékosan provokatív beszéd is része lehetett a show-nak, hogy a sajtó még napokig beszéljen róla.
• Celebek és hírességek: A rendezvényekre nemcsak a pornóipar képviselőit hívták meg, hanem mainstream celebeket is, akik jelenlétükkel legitimálták és még szélesebb körben népszerűsítették azt. Ez különösen akkor volt fontos, amikor a mainstream és a felnőtt szórakoztatás határai kezdtek elmosódni.

Egyértelműen azt az üzenetet közvetítették: „Ez nem csak egy film. Ez egy kulturális mérföldkő, amely a szórakoztatás határait feszegeti.” Az ilyen premierek nem csupán a filmet tették híressé, hanem magát az egész iparágat is, ami így fokozatosan vált a mainstream kultúra részévé.

PR kampányok: a botrány mint eszköz

Talán a legfontosabb eszköze a marketingstratégiáknak a PR kampányok voltak. Itt a botrány keltése nem véletlen, hanem tudatos döntés volt. A „Deep Throat” körüli médiafigyelem – amely gyakran a film tartalmának merészségét, vagy éppen illegális terjesztését emelte ki – szintén azt támogatta, hogy a film beszédtéma legyen. A média gyakran úgy tálalta a pornófilmeket, mint a kulturális változás részeit, mintha egyfajta lázadás lett volna az addigi erkölcsi normák ellen. Ez pedig tökéletesen illeszkedett abba a korszakba, amikor a társadalmi határok feszegetése szinte már elvárás volt.

A botrányos hírek, a tiltakozások és a cenzúrával való szembesülés mind-mind csak tovább növelte a filmek iránti érdeklődést. A közönség kíváncsi volt: mi az, amit annyira tiltani próbálnak? Mi az, ami ekkora felháborodást kelt? És természetesen, minél több szó esett róla, annál inkább nőtt a filmek iránti érdeklődés.

Miért? Mert ezek mind különleges pszichológiai hatást váltottak ki a közönségből. A jelenség, amely mögött ez áll, többek között az úgynevezett „tiltott gyümölcs” hatásával magyarázható, amikor valami elérhetetlenné vagy tiltottá válik, az emberek még inkább vágynak rá. Mert nem szabad, és ettől idealizáljuk, még inkább érdekesebbé válik. Sokkal értékesebbé, mint önmagában.

Na de bontsuk csak ki ezt egy picit jobban….

• A tiltott gyümölcs hatása

Az emberi természet hajlamos arra, hogy ha valamit tiltottá, elérhetetlenné tesznek, akkor az még vonzóbbá válik. Ez a jelenség különösen erőteljesen működött a pornográf filmek esetében, ahol a cenzúra és a tiltások csak fokozta a közönség kíváncsiságát. Az emberek elkezdtek azon töprengeni, hogy mi lehet annyira felháborító vagy veszélyes ezekben a filmekben, hogy tiltani kell őket. Ez a fajta kíváncsiság gyakran olyan erőssé válik, hogy az emberek mindent megtesznek azért, hogy megszerezzék az elérhetetlennek tűnő dolgot – jelen esetben a tiltott filmet. Zseniális!

• A reaktancia elmélet

Egy másik pszichológiai tényező, amely szerepet játszott, a reaktancia elmélet. Ez az elmélet azt sugallja, hogy amikor az emberek úgy érzik, hogy a szabadságukat korlátozzák, akkor erős késztetést éreznek arra, hogy visszaszerezzék azt a szabadságot. Amikor a hatóságok megpróbálták betiltani a pornográf filmeket, sokan úgy érezték, hogy ez a személyes szabadságuk korlátozása, különösen a szexuális forradalom korában, amikor az emberek egyre inkább a szexuális szabadság mellett álltak ki. Ennek következtében a közönség még inkább meg akarta nézni ezeket a filmeket, hogy bebizonyítsa, senki sem mondhatja meg nekik, mit tehetnek vagy nem tehetnek.

• A kíváncsiság és a tabu keltette izgalom

Az emberekben rejlő kíváncsiság szintén fontos szerepet játszott. A tabu, különösen a szexualitással kapcsolatos tabuk, mindig is erős vonzerőt gyakoroltak az emberekre. A pornográf filmek, amelyek a szexualitást központi témaként kezelték, természetes módon felkeltették az érdeklődést, különösen azokét, akik korábban csak a társadalom által meghatározott keretek között tapasztalhatták meg a szexualitást. A tabuk megsértése egyfajta izgalmat keltett, amelyet az emberek nem akartak kihagyni. (FOMO?)

• A média hatalma

Végül, de nem utolsósorban, a média hatalmas szerepet játszott abban, hogy a pornográf filmek iránti érdeklődést fenntartsák. Minden egyes tiltás, botrány vagy cenzúra csak tovább növelte a hírek értékét, így a média folyamatosan tudósított ezekről az eseményekről. Ez egy ördögi kört hozott létre: minél több szó esett a filmekről, annál többen akarták látni őket, és minél többen nézték meg őket, annál nagyobb lett a botrány … ami tovább növelte a médiafigyelmet.

Elmondható tehát, hogy a tiltások és a botrányok nem gyengítették a pornográf filmeket, hanem éppen ellenkezőleg, egy olyan pszichológiai reakciót váltottak ki a közönségből, amely tovább növelte azok népszerűségét és elérhetőségét. A tiltott gyümölcs mindig is édesebb volt, és a ’70-es évek pornófilmjei ezt tökéletesen kihasználták.

A marketing csodafegyvere

A pornóipar marketingje a ’70-es években megmutatta, hogy a provokáció, a botrány és az ügyes PR hogyan tudnak egy terméket a kulturális fősodorba emelni. A „Deep Throat” nem csupán egy film volt; ez volt az a pont, ahol a pornó betört a mainstreambe, és ez nem sikerülhetett volna ilyen zseniális marketing nélkül. A plakátoktól a premier eseményeken át a tudatosan provokáló PR kampányokig minden lépés egyetlen célt szolgált: felkelteni az érdeklődést, beszédtémává válni, és végül eladni a filmet a szélesebb közönségnek.

Ez a marketing-hozzáállás pedig azt is bizonyította, hogy a merészség néha MINDEN. Ha elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy a határokat feszegetve új utakat keressünk, akkor a siker nem maradhat el. És ha a ’70-es évek pornófilmjeinek marketingje ezt elérhette, akkor képzeljük el, mire lehetünk képesek a saját projektjeinkkel – ha elég kreatívak és mreészek vagyunk, 2024-ben!

Na de folytatom a történetet, mert még mindig van mit mesélni – a továbbiakban a technológia és a terjesztés szerepét vizsgáljuk meg, különösen a VHS korszakban. Készülj fel, mert most igazán a mélyére merülünk! 📼🚀

A technológia és a terjesztés: a VHS hatása

Amikor a ’70-es évek végén a pornóipar éppen csak felocsúdott a „Deep Throat” által elindított marketing forradalomból, egy újabb kihívás és lehetőség jelent meg a horizonton: a VHS kazetták elterjedése. Ez a technológiai újítás, amely forradalmasította az otthoni szórakoztatást, nemcsak a mainstream filmiparban, hanem a pornóiparban is hatalmas változásokat hozott.

Korábban, ha valaki pornófilmet akart nézni, titokban kellett moziba mennie, ami nemcsak kellemetlen lehetett, hanem korlátozott is volt a hozzáférés szempontjából. A VHS megjelenésével azonban minden megváltozott. Mostantól a felnőtt filmek házhoz jöhettek – diszkréten, kényelmesen, és ami talán a legfontosabb, új marketing lehetőségekkel együtt!

A VHS: a pornóipar új eszköze

A VHS technológia gyorsan elterjedt, és a pornóipar azonnal felismerte benne a potenciált. Hirtelen már nem kellett aggódni a mozivetítések miatt – a közönség mostantól otthon is élvezhette a filmeket. De a lehetőség mellett új kihívások is adódtak: hogyan lehet elérni, hogy az emberek pontosan azokat a kazettákat válasszák, amelyeket a stúdiók szeretnének eladni?

Borítók: a figyelemfelkeltés mesterművei

Itt jött képbe a kreatív marketing új eszköze: a VHS kazetták borítói. Ha egyszer beléptél egy videótékába – ami a ’80-as években a helyi közösségek szinte minden sarkán megtalálható volt –, az első dolog, amit láttál, a kazetták borítói voltak. Ez volt az a pillanat, amikor a vásárló döntött: „Ez érdekesnek tűnik” vagy „Ez túl merész nekem.” A borítókon szereplő képek, grafikák és szlogenek mind-mind arra szolgáltak, hogy megragadják a potenciális néző figyelmét és a vágyait.

A borítók gyakran merész és provokatív képeket használtak, hogy azonnal felkeltsék a figyelmet. Egy jól megtervezett borító volt a kulcs ahhoz, hogy a kazetta lekerüljön a polcról és haza kerüljön a néző nappalijába. Ezek a borítók – sokszor túl a határokon, de mindig kreatívan – nem csupán reklámeszközök voltak, hanem a pornóipar marketingjének új mérföldkövei is.

A videótékák stratégiai helyei: a harc a polcokért

De a borítók önmagukban nem voltak elegendőek. A másik kritikus tényező a videótékákban való elhelyezés volt. A legjobb helyek megszerzése a polcokon – közvetlenül a szemmagasságban, a bejáratnál, vagy a legnépszerűbb kategóriák mellett – alapvető volt a sikerhez (ahogy most is). A pornóipar marketingesei gyakran agresszív stratégiákat alkalmaztak, hogy biztosítsák, hogy az ő filmjeik kapják a legjobb helyeket.

Az igazán merész stúdiók még azt is megszervezték, hogy külön „felnőtt részlegek” jöjjenek létre a videótékákban, ahol a vásárlók válogathattak. Ezek a részlegek, bár elkülönítettek voltak, gyakran kíváncsiságot keltettek – a „tiltott gyümölcs” effektus itt is működött. Ki itt betérsz… 😉

Tehát VHS technológia megjelenése hatalmas ugrást jelentett a pornóipar számára. Ez az új formátum nemcsak a tartalom elérhetőségét növelte, hanem a marketingstratégiákat is alapvetően megváltoztatta. A borítók és a videótékák polchelyei a pornófilmek sikerének új kulcsaivá váltak, és a marketingesek soha nem látott kihívásokkal és lehetőségekkel szembesültek.

A VHS forradalom azt is megmutatta, hogy a technológia és a marketing ereje képes volt átalakítani egy egész iparágat! És ahogy a technológia tovább fejlődött, úgy nyíltak meg újabb és újabb lehetőségek – de ez már egy másik történet.

Folytatjuk a felnőtt szórakoztatóipar evolúciójának feltárását, hiszen még mindig rengeteg izgalmas rész van hátra. Most, hogy a VHS uralmát megértettük, nézzük meg, mi történt, amikor az internet belépett a képbe. Az igazi forradalom még csak most kezdődik! 💾📼🌐

A hatás napjainkban

A ’70-es évek „Golden Age of Porn” időszaka nemcsak a felnőtt szórakoztatóiparban hagyott „mély” nyomot, hanem az egész szórakoztatóipar működésére is komoly hatással volt. Az akkori marketingstratégiák – amelyek merészen feszegették a társadalmi határokat, és amelyek középpontjában a provokáció és a botránykeltés állt – máig érezhetőek a mainstream filmek, televíziós sorozatok, de még a zeneipar világában is.

Gondoljunk csak bele: amikor ma egy videoklip olyan provokatív képeket használ, amelyek felrobbantják az internetet, vagy amikor egy film előzetese épphogy csak nem lépi át az erkölcsi határokat, mindez visszavezethető a ’70-es évek pornófilmjeinek marketingje által kikövezett útra. A határok feszegetése, a figyelem felkeltése és a közönség megdöbbentése – ezek mind-mind a ’70-es évek zseniális húzásainak köszönhetőek.

Az internet és a streaming szolgáltatások megjelenésével a felnőtt tartalmak terjesztése még szélesebb körűvé vált. Az online világ lehetőséget ad arra, hogy a tartalmak szinte bárki számára elérhetőek legyenek, legyen szó bármilyen fülkés témáról vagy szűkebb piaci szegmensről. Az a tény, hogy ma egy egyszerű kattintással elérhetjük a világ bármelyik részén készült felnőtt tartalmakat, szintén a ’70-es évek forradalmi marketing- és terjesztési stratégiáira épül.

A marketing forradalom tanulságai

A ’70-es évek aranykora a pornóipar számára egy olyan korszak volt, amikor a marketing erőteljesebb és vagányabb volt, mint valaha. Ez az időszak nemcsak a felnőtt szórakoztatóipar számára volt meghatározó, hanem az egész szórakoztatóipar számára is. A bátor innováció, a határok feszegetése és a kreatív marketing alkalmazása lehetővé tette, hogy a pornográfia, amely egykoron tiltott és stigmatizált volt, a mainstream kultúra részévé váljon.

Ahogy visszatekintünk erre az időszakra, egyértelműen láthatjuk, hogy a siker kulcsa az volt, hogy mertek új utakat keresni, mertek provokálni, és nem féltek a botránytól sem (mondjuk kifejezetten jól is jött). Ezek a stratégiák nemcsak az akkori időszakot tették különlegessé, hanem örökséget hagytak hátra, amely a mai napig meghatározza a szórakoztatóipar működését.

A marketing ereje a ’70-es években mutatkozott meg a legszélsőségesebb módon, és ez az erő ma is hatással van ránk. A bátor, innovatív megközelítések és a merész marketing kampányok ma is segítenek áttörni a határokat, és ki tudja – talán éppen ezek lesznek azok a stratégiák, amelyek a jövőben is új utakat nyitnak meg a marketing világában.

Hoztam még néhány érdekességet, gondolatébresztőnek 😊

1. Első pornófilm Hollywood stílusban: A „Deep Throat” premierje igazi Hollywood-i vörös szőnyeges esemény volt, ahol a színészek és rendezők dívaként vonultak fel, miközben a közönség és a média szenzációként kezelte az eseményt.
2. A film, amit „nőknek is szabad” volt nézni: A „Deep Throat” marketingje szándékosan hangsúlyozta, hogy ez a film nemcsak férfiaknak készült, hanem „párban is élvezhető,” ezzel forradalmasítva a pornó és a mainstream közönség kapcsolatát.
3. A cenzúra mint ingyen reklám: Minden alkalommal, amikor egy város vagy ország betiltotta a „Deep Throat”-ot, a film készítői egy teljesen új PR-kampányt indítottak, amelyben kihangsúlyozták, hogy „ez az a film, amit tiltanak, tehát muszáj megnézned.”
4. A „legnézettebb” pornófilm: A becslések szerint a „Deep Throat” a valaha volt legnézettebb pornófilm, amely több száz millió dolláros bevételt generált világszerte – bár a pontos számok a feketepiac miatt soha nem lesznek ismertek.
5. Hamisítatlan popkultúra: A „Deep Throat” nemcsak egy pornófilm volt, hanem egy popkulturális jelenség is, amelyet olyan hírességek is nyíltan megemlítettek és népszerűsítettek, mint Frank Sinatra vagy Jack Nicholson.
6. A Watergate-botrány árnyéka: Ironikus módon a „Deep Throat” név egy híres politikai botrány kulcsfigurájának fedőneve lett – tovább növelve a film címének hírnevét és kultikus státuszát.
7. Az „X” jelzés mainstreammé válása: A „Deep Throat” sikere után az „X” besorolás – amely eredetileg figyelmeztetés volt a felnőtt tartalomra – hirtelen vonzóvá vált, mivel azt jelentette, hogy a film elég „forró” volt ahhoz, hogy megérje megnézni.

De izgalmas!

ui.: A film sztoriját most talán nem részletezném itt… most mondjam azt, hogy nem illő? 😄🔞

Köszöntem a figyelmet!

Nagy-Kozma Aletta