🔍🎬 Lessünk be együtt a reklámipar rejtett titkaiba! Hogyan változtatja meg a márkaelhelyezés a fogyasztói magatartást? Miért válik egy termék a kedvenc filmed részévé vagy akár karakterévé is, és hogyan hat ez a döntéseidre? 🎥✨Barangolj velem abban az izgalmas világban, ahol a termékek nem csak a polcokon, hanem a képernyőn is életre kelnek, és válnak a mindennapjaid szerves részévé!

Márkázott Szórakoztatás
A rejtett hirdetés művészete és a titokzatos szubliminális – tudat alatt ható – üzenetek
A reklámiparban már jó ideje érzékelhető egy paradigmaváltás, ahol a hagyományos, direkt reklámok helyét átveszi egy sokkal finomabb – kevésbé egyenes, de annál hatékonyabb módszer: a márkaelhelyezés.
De miért is olyan sikeres ez a technika, és hogyan változtatja meg a fogyasztói magatartást?
Készülj fel egy izgalmas utazásra a márkaelhelyezés világában, ahol a termékek a vásznon – képernyőn élednek meg, és válnak a hétköznapjaink szerves részévé! Befolyásolják a döntéseinket, szokásainkat, kultúránkat.
Tulajdonképpen ez a kedvenc területem, ami miatt beleszerettem ebbe a szakmába.

A Termékelhelyezés Pszichológiája
Gondolj csak bele, mennyire más az élmény, amikor egy karakter a kedvenc sorozatodban egy ismert márkájú italt fogyaszt (rendszeresen, évadokon át), mint amikor ugyanezt a terméket egy reklámban látod, pár másodpercig. A filmben nem mondják, hogy vedd meg, a reklámnál egyértelműen ez a cél. Jó, a filmben is, de érzed a különbséget.
A márkaelhelyezés pszichológiája éppen ebben rejlik: a termékek a történet részévé válnak, így sokkal természetesebben, észrevétlenül hatolnak be a tudatalattinkba és szeretjük meg őket (szokjuk meg őket). Azon kapjuk magunkat, hogy el akarunk menni a Starbucks-ba, a szórakozóhelyen cosmopolitan-t kérünk, sőt amikor az esküvődre kellene fehér cipőt vásárolnod, valamiért a Jimmy Choo van az eszedben. Akkor is, ha sosem voltál még Jimmy Choo üzletben, valahogy érzed a hívást, hogy ez a márka, azok a cipők rendben vannak, méltóak az eseményhez és tuti nő leszel aznap.
Például, emlékszel, amikor Marty McFly a „Vissza a jövőbe” filmben egy pár Nike cipőt viselt? Először az eredeti verziót majd a jövőbenit, amit azóta meg is tudsz vásárolni kb. 10.000 dollárért.
Nos, ez nem volt véletlen. Ahogy egyik esetben sem az. A márkák ezért jó sokat fizetnek, és úristen mennyire megéri!
A márkaelhelyezés lehetővé teszi a márkáknak, hogy termékeiket egy pozitív és emlékezetes kontextusban mutassák be, ami hosszú távon növeli a termék vonzerejét.
De vajon miért van ez?
Talán azért, mert a filmek és sorozatok képesek egy olyan érzelmi köteléket létrehozni a nézők és a termékek között, amit egy egyszerű reklám soha nem tudna? Oké, költői a kérdés, de hát kell a hatás! 😉

A marketing történetének rövid áttekintése
A marketing világa az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. A 20. század közepén a reklámok még nagyon direkt módon próbálták meggyőzni a fogyasztókat a termékek előnyeiről. A 90-es években azonban egyre inkább előtérbe került a márkaépítés, ahol a márkák próbáltak érzelmi kapcsolatot kialakítani a fogyasztókkal. A 2000-es években pedig megjelent a digitális marketing, ami teljesen új lehetőségeket nyitott meg a márkák számára.
A sikeres márkaelhelyezés jellemzői
- Integrálódás a történetbe: A terméknek organikusan kell illeszkednie a történetbe, anélkül, hogy erőltetettnek tűnne. Például, a Wilson labda a „Számkivetett” című filmben nem csak egy egyszerű labda volt, hanem egy karakter, egy barát Tom Hanks számára. A túlélésében segített, hogy ne adja fel, ne legyen annyira magányos és amikor szem elől vesztette, mintha egy családtagját vesztette volna el. De vajon milyen más filmekben láthattunk hasonlóan erős integrációt? Gondoljunk csak a Reese’s Pieces cukorkákra az „E.T.”-ben, vagy a Coca-Cola márkára számos filmben és sorozatban!
- Hosszú élettartam: A márkaelhelyezésnek nincs lejárati ideje. A filmek és sorozatok évekig, évtizedekig népszerűek maradnak, így a benne lévő márkák is hosszú ideig a köztudatban lehetnek. Beszélhetünk akár épületekről is – vajon hányan, akik megengedhetik maguknak, foglaltak csak azért szobát New York-ban a Pláza Hotelben, hogy aztán vehessenek egy „Kevin élményt” sajtos pizzával és limuzinnal? (igen, utánanéztem, sajnos ott is kell aludnod hogy ezt az élményt megvehesd, nem csak a bejáratnál kell ácsorogni, várni a programot…) De vajon mely márkák tudták igazán kihasználni ezt a hosszú élettartamot? Gondoljunk csak a Rolex órákra a „James Bond” filmekben, vagy a Mercedes-Benz autókra a „Jurassic Park”-ban! Ugyanígy sok évvel az első „Szex és New York” évad után Manolo Blahnik azóta is be van égve a tudatunkba.
- Pozitív kapcsolatok kialakítása: A márkaelhelyezés lehetővé teszi a márkáknak, hogy pozitív érzelmeket és kapcsolatokat alakítsanak ki a fogyasztókkal. Például, a „Transformers” filmekben a Chevrolet Camaro (Bumblebee) hősi, bátor karakterként jelenik meg, ami pozitív képet fest a márka iránt. De vajon mely más márkák tudtak hasonlóan pozitív kapcsolatokat kialakítani? Itt vannak az Apple termékek a „Modern Család” sorozatban, vagy a Budweiser sör a „Jóbarátok” sorozatban.
Végtelen a sor, legközelebb ha a kedvenc filmedet nézed, keresd tudatosan ezeket a márkákat.
Most pedig ugorjunk egy nagyot mélybe, van ennek egy rafináltabb szintje is.
Szubliminális üzenetek: Mítosz vagy Valóság?
A szubliminális üzenetek, vagyis azok az üzenetek, amelyek a tudatos észlelési küszöb alatt vannak, és közvetlenül a tudatalattira hatnak, sok vitát és kontroverziát váltottak ki az évek során. Nagyon izgalmas a téma, ugyanannyira megosztó is.
Ezek az üzenetek, amelyeket a tudatos észlelésünk alatt küldenek nekünk, szintén nagy szerepet játszanak a márkaelhelyezésben. Ugyanis olyan finoman vannak beépítve a reklámokba és filmekbe, hogy észre sem vesszük őket, mégis hatással vannak ránk.
A szubliminális üzenetek használata nem új keletű. Az 1950-es években James Vicary egy olyan kísérletet hajtott végre, ahol egy mozifilmben egy pillanatra bevillantotta a „Drink Coca-Cola” és „Eat Popcorn” üzeneteket. Bár később beismerte, hogy az egész kísérlet egy kamu volt és valójában meg sem történt, nemhogy a bevételeket megsokszorozta volna a büfében, ezeknek a rejtett üzeneteknek (kódoknak) a kérdése ma is sok vitát generál. Az is lehet hogy igaz volt, az is lehet hogy városi legenda. Ki tudja azt már, mindenesetre elkezdték alkalmazni az óriáscégek.
Sokan úgy gondolják, hogy ezek az üzenetek valóban képesek befolyásolni a tudatalattinkat, és ezáltal a fogyasztói döntéseinket is, sőt rendszeresen meg is teszik.
Szóval vannak, akik szerint nem alkalmazzák az óriáscégek ezt a befolyásolási (manipulációs) technikát, úgyhogy kutakodtam kicsit, csak hogy rá tudjak erre cáfolni. Mert én azt úgy szeretem. 😊
A Food Network és a McDonald’s
A Food Network (jogi nevén Television Food Network) egy amerikai műholdas és kábeltelevíziós csatorna. Programkínálatában élelmiszerekkel és főzéssel kapcsolatos adások és rendszeres epizodikus programok szerepelnek.
A Food Network műsorán 2007-ben felfigyeltek a McDonald’s logójának villanásására a népszerű Iron Chef műsor alatt.
Miért nem működik: Itt egy tökéletes példa arra, hogy túl nyilvánvaló.
Ebben az esetben nem történt kísérlet a rejtésre, és az sem segített a helyzeten, hogy a villanás teljesen kapcsolatban állt azzal, ami adásban volt.
Valóban egy kísérlet volt ez a szubliminális üzenetekre? Úgy tűnik, igen, de a McDonald’s és a Food Network mindketten azt állították, hogy az üzenet csupán hiba volt. Tehát teljesen véletlenül jelent meg a főzőműsor alatt éppen a McDonald’s tökéletesen éles piros alapon sárga logója ami pontosan beterítette a TV teljes képernyőjét.
KFC’s Dollar Snacker

Ezt a reklámot nagyon le kellett lassítani ahhoz, hogy észrevegyük, de ha egyszer megtetted, nem lehet nem észrevenni. A KFC is negatív figyelmet kapott 2008-ban, amikor egy reklámot sugárzott a Dollar Snackerjéről, amelyben egy zöld dollárbankjegy volt a salátában.
Miért nem működik: Először is, ez hanyag. Másodszor, ez egy dollárbankjegy. Senkinek sem kell emlékeztetni arra, hogy a KFC végső célja, hogy pénzt költsünk el. Meg azért elég gagyi is, nem? Lehetne ez elegánsabb.
Husker Du

Valószínűleg nem emlékszel a Husker Du társasjátékra. Ennek oka lehet a szubliminális reklámozási botrányuk.
1973-ban a cég olyan reklámokat sugárzott, amelyekben egy sor képkocka olvasható, amelyen az állt: „Szerezd meg”. A gyártó beismerte, hogy beillesztette az üzenetet, szándékosan.
Miért nem működik: Ismét, ravasz. Manipulatív.
És akárcsak a McDonald’s reklám, túlságosan nyilvánvaló volt.
Burger King

2009-ben a Burger King elindított egy reklámkampányt az új hét hüvelykes hamburgerjének népszerűsítésére, amely egy darab marhahúspogácsát, sajtot, párolt hagymát és steak mártást tartalmazott. A reklámban egy meglepettnek tűnő nő látható, szája tátva, a termék felé fordulva. A felirat pedig lehet akár kétértelmű is, nem kell ahhoz nagyon megerőltetni magunkat, hogy mást lássunk, mint ami.
Miért nem működik: Először is, a célzás minden, csak nem elegáns. Egy olyan reklám számára, amely egy szendvicset próbál eladni és tele van szexuális metaforával – nem volt szükség ennek a típusú képi világnak a bevonására, különösen egy olyan termék esetében, amelynek semmi köze a szexhez.
Wendy’s

A Wendy’s 2013-ban frissítette logóját, először 1983 óta. Bár még mindig sok azonos elemet tartalmazott az eredetihez képest, az új logó megpróbált pozitív mentális képet kialakítani a fogyasztók fejében azzal, hogy a „MOM” (anya) szót belefoglalta Wendy fodros gallérjába.
Miért nem működik: Kevesen gondolnak az anyukák finom házi főztjére, amikor egy országos gyorsétterem-láncot, mint a Wendy’s-t, látogatnak meg. Gondolom ha te elmész hamburgert enni, nem édesanyád pörköltjére vágysz éppen, na ugyanez van itt is.
2000 USA Elnökválasztás
Na… hát ez már egy fokkal komolyabb téma. A 2000-es Gore kontra Bush elnökválasztáson járunk. Az az év, amikor egy politikus csapata úgy döntött, hogy bevet még egy manipulációs technikát a marketingjében.
Az egyik George W. Bush kampányreklám során a csapata szubliminális üzeneteket használt, és a „RATS” (patkányok) szót erőteljesebben jelenítette meg, mint a többi szót, amikor a „Bureucrats” (bürokraták) szót villantotta fel a képernyőn, ami arra késztethette a választókat, hogy azt higgyék, a bürokraták egyenlőek a …. Hát van ilyen is! Nyilván ez is teljesen véletlen volt.
Ha már Amerika és politika, hadd osszam meg Kennedy kampány zenéjét 1959-ből. Előadja nem kisebb tehetség, mint Frank Sinatra. Vote for Kennedy!
El tudjátok képzelni, ahogy Presser kampány zenét komponál és előad itthon? Persze hogy nem, más a kultúra. De Amerikában, az individualisták földjén, ez annyira belefér és tud működni. Bevallom, többen vannak ellene, de örülnék, ha globalizálódnánk annyira Európában, hogy ez beleférjen. Több mosolygó ember vonulna az utcákon, az biztos. Kódolt reklámok ide-vagy oda.
Szerintem nagyon jól sikerült. Mondjuk Sinatra adta elő, milyen is lehetne.
Szubliminális reklámozás helyesen
Így kellene az embereknek érezniük a szubliminális reklámokkal kapcsolatban: Ügyesek. Zseniálisak.
Olyan reklámok, amelyek azt éreztetik a nézőkkel, hogy felfedezték a rejtett üzenetet. Egy kicsit büszkének kellene érezniük magukat, és még egy kis örömet is szerezhetnek a reklám során.
Soha nem érezheted úgy, hogy ez agymosási kísérlet. Az emberek nem akarnak becsapva lenni, de be akarnak avatódni a tréfába / játékba.
Ez azt jelenti, hogy finom egyensúlyt kell találnod, amikor megpróbálod végrehajtani ezt a reklámozási technikát.
Íme, amit kérlek ne tegyél: rövid képek vagy szavak villantása. Először is, ez nem igazán működik. És ezen túlmenően az emberek nem igazán szeretik.
Amit tegyél, az a következő: játssz a képekkel és az optikai illúziókkal.
A nagyszerű dolog ezekben a rejtett üzenetekben az, hogy ha jól csinálják, nagyot üthetnek, és vezethetnek sok emlékezetes reklámhoz, na meg bevésődéshez, bevételhez.
Még mielőtt tovább mennénk, ha valaki többször is látta már a Harcosok Klubját, biztosan felfigyelt Tyler villanásaira. Na ott helye van a felvillanó képeknek, de ott is csak azért, mert része a kontextusnak. Mert Tyler valójában egy hasadt személyiség egyik része, tehát ott van, akkor is, ha nem mindig feltűnően. Azért imádjuk!
Íme néhány példa a helyesen végrehajtott szubliminális reklámozásra.
Pepsi Vs. Coca

Finom, és hatékony.
A Pepsi volt az első, amely bemutatta a reklámot, kiemelve a „megrettenést”, amit akkor érzel, amikor egy Coca-Colát kapsz, miközben igazából egy Pepsi-t szerettél volna.
A Coca-Cola válasza talán még jobb volt, kihasználva a köpenyes Coca-Colát, mint a történet valódi hősét.
Miért működik: Azért működik olyan jól, mert a két klasszikus versenytárs mindkettő képes arra, hogy a fogyasztókat pozitív fényben láttassa a termékükkel – miközben egyértelmű árnyékot vetnek a versenytársra.
Úgy van kialakítva, hogy éreztessen veled valamit anélkül, hogy megmagyarázná, miért, és pontosan ezt sikerül elérnie.
A Karib tenger kalózai
Nos, a Disney-re sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy nem tettek meg mindent azért, hogy kódolt üzeneteket juttassanak el a közönséghez.
Persze, van aki szerint ezek csak belelátások, mint a SEX felirat csillagokból az égbolton az Aladdinban vagy a Rejtélyek városkájában szabadkőműves, alkimista, és boszorkánysághoz köthető szimbólumok, de hát vannak amik elég egyértelműek, na. Utóbbira néhány példa:



De még mielőtt kitiltanának engem a közösségi médiából, le is zárom ezt a gondolatmenetet, térjünk vissza a kalózokhoz.

A Disney-t régóta vádolják tehát azzal, hogy tudatalatti üzeneteket rejtenek el filmjeikben.
Nos, ez lehet a legfinomabb (és legtisztább) mind közül.
Bár nem teljesen nyilvánvaló, hogy a Disney azért alakította át a jól ismert koponya és keresztezett csontok emblémáját, hogy jobban hasonlítson ikonikus Miki egér logójukhoz.
Miért működik: Az emberek szeretik Miki egeret. Jól érzik magukat a Disney világában. Könnyű, fogyasztható, azért nem egy Grimm vonal.
Akár a Disney szándéka volt, akár nem, hogy ilyen közeli hasonlóságot vonjon, tagadhatatlan a hasonlóság. És most őszintén, tudtad, hogy Disney filmről beszélünk, egyáltalán? Na most már tudod. Miki egér segített ebben is.
A márkaelhelyezés és a rejtett üzenetek világa izgalmas és sokszínű terület, ahol a marketing és a pszichológia találkozik. A filmek és sorozatok nem csak szórakoztatnak minket, hanem egy új dimenziót is nyitnak a márkák számára, hogy kapcsolatot teremtsenek a fogyasztókkal. A jövőben várhatóan még több innovatív és kreatív módszert láthatunk ezen a területen, ahogy a márkák folyamatosan keresik az új lehetőségeket a fogyasztók elérésére és meggyőzésére.
Már csak azért is, mert a fogyasztó hajlamos kiégni, azonnal bezárni a felugró ablakokat, előfizetni Youtube prémiumra, hajlamos arra, hogy ne nézzen TV-t hosszú reklámokkal, inkább Netflix-et… és mi az alapszabály? Ott kell lenni, ahol a célközönséged van. Ha ők mennek, neked is menned kell, viszont alkalmazkodni is az új, választott platformokhoz.
Végül is, a márkaelhelyezés és a rejtett üzenetek kérdése nem csak egy marketing stratégia, hanem egy mélyebb, pszichológiai kérdés is, ami arra keresi a választ, hogy hogyan tudjuk befolyásolni és formálni a fogyasztói magatartást a 21. században.
Ja, és igen, Jimmy Choo-ban mentem férjhez, és bőven az esküvő után jöttem rá, miért volt ez a nagy elköteleződés és vakon rendelés anélkül, hogy egyetlenegyszer is jártam volna az üzletükben vagy bármely barátnőmön láttam volna már. (Szex és New York – Izomagyak – A szürke 50 árnyalata… és ennyi már elég volt, hogy impulzívan jó ízléssel hozzak döntést). Őrület! Na és az upsell is meg volt, mert hát ne azon múljon, hogy gravírozzanak a talpába.

Leave a Comment